HomeGroupsTalkMoreZeitgeist
Search Site
This site uses cookies to deliver our services, improve performance, for analytics, and (if not signed in) for advertising. By using LibraryThing you acknowledge that you have read and understand our Terms of Service and Privacy Policy. Your use of the site and services is subject to these policies and terms.

Results from Google Books

Click on a thumbnail to go to Google Books.

Loading...

The Schopenhauer Cure (2005)

by Irvin Yalom

MembersReviewsPopularityAverage ratingMentions
9752121,613 (3.8)6
Suddenly confronted with his own mortality after a routine checkup, eminent psychotherapist Julius Hertzfeld is forced to reexamine his life and work-and seeks out Philip Slate, a sex addict whom he failed to help some twenty years earlier. Yet Philip claims to be cured-miraculously transformed by the pessimistic teachings of German philosopher Arthur Schopenhauer-and is, himself, a philosophical counselor in training. Philip's dour, misanthropic stance compels Julius to invite Philip to join his intensive therapy group in exchange for tutoring on Schopenhauer. But with mere months left, life may be far too short to help Philip or to compete with him for the hearts and minds of the group members. And then again, it might be just long enough.… (more)
Loading...

Sign up for LibraryThing to find out whether you'll like this book.

No current Talk conversations about this book.

» See also 6 mentions

English (13)  Dutch (4)  Spanish (2)  Arabic (1)  Lithuanian (1)  All languages (21)
Showing 1-5 of 13 (next | show all)
Essünk túl a cselekmény egymondatos összefoglalásán.

Juliuson, az idős terapeután rákot diagnosztizálnak, ezért utánamegy legnagyobb szakmai kudarcának: megkeresi Philipet, a szélsőségesen mizantróp „filozófiai tanácsadót”, akit három éven át hiába próbált kigyógyítani szexfüggőségéből, és bevonja saját csoportterápiás foglalkozásába. (Sokszorosan bővített, igaz, de azért ez egy mondat.)

Nem nehéz észrevenni ebben a vadnyugati történetek párbaj-motívumát. Ott áll a két fickó a szalon előtt, ördögszekeret fú közöttük a szél, hunyorognak, a néző meg rágja a körmét a feszültségtől, ki puffantja le a másikat. Vajon Julius arat diadalt, akinek alapelve, hogy az emberi kapcsolatok csodálatosak, és minden bajunk orvossága ezek megélésében rejlik? Vagy Philiph győzedelmeskedik, ez a Schopenhauer-hívő pesszimista, aki szerint az érzelmek csak megakadályoznak minket abban, hogy azok legyünk, akik? Micsoda csörte!

Jó, hát Yalom nem játszik tisztán. Juliust úgy ábrázolja, mint valami bölcs és törődő Mikulást, aki summa cum laude végzett a guruképzőn. Philip ezzel szemben (legalábbis kezdetben) indokolatlanul irritatívnak tűnik. Mindenre Schopenhauer-idézetekkel válaszol (jó, néha Epiktétosszal), ha megkérdezed tőle, mennyi az idő, arra is dob egy passzust „A világ mint akarat és képzet”-ből. Komolyan, az embernek kedve szottyan addig ütni a fejét egy kétkötetes filozófiai enciklopédiával, amíg egybe nem olvad a padlószőnyeggel, miközben azt üvöltjük: „Te arrogáns lókolbász, te! Hisz csak azért zúgtál bele Schopenhauerbe, mert neki ugyanolyan elcseszett élete volt, mint a tiéd! Most komolyan, tényleg azt hiszed, hogy jobb lesz neked, ha pont olyan rossz, mint egy híres embernek?”

Különben, be kell valljam, azért megértem valahol Philipet. Gondolom, mindenkiben van egy kis Schopenhauer, bennük, olvasókban meg pláne. Mi sem szívesen vegyülünk embertársainkkal, különösen ha épp nagyon jó könyvben vagyunk. Bennünk is van antiszociális vonás, nem találjuk kapcsolatainkban a megfelelő hangot, mert csak magunkra figyelünk, és/vagy nincs szótárunk a másik érzelmeinek átéléséhez. De amit Philip csinál, az mégiscsak túlzás. Értelmezésében a schopenhaueri módszer azt jelenti, hogy fogjuk magunkban azt, ami a legrosszabb, amin változtatni kéne – az emberi kapcsolatokra való képtelenséget -, és piedesztálra emeljük. Azt mondjuk: igen, képtelenek vagyunk a kapcsolatra, de ez azért van, mert ez az egész dolog a „kétlábúakkal” értelmetlen. Vonuljunk ki inkább a világból, zárjuk ki azt – éljük át a maga teljességében érzelmi nihilünket, csináljunk belőle szentséget*. Hát, Philip, kösz, de ez marhaság.

Ezen a ponton le kell szögeznem: én nagyon kellemesen csalódtam ebben a könyvben. Az első pozitív tapasztalatom az volt, hogy Yalom tud írni, mégpedig kifejezetten jól. Maximálisan elsajátította azt az epikus regényekhez nélkülözhetetlen skillt, hogy kevés vonással kell élő figurákat teremteni. Ez esetében különösen fontos, hisz az egész kötet központi eleme maga a terápiás csoport, ahol Julius és Philip „megütközik” - ha ott sematikus figurák vennék körül őket, lyukas garast sem érne az egész sztori. De ezek a szereplők jól aláfekszenek az alapkonfliktusnak, mindegyikük hozzáteszi a magáét – ettől lesz végig dinamikus a szöveg. És nem mellesleg ettől érzi úgy az olvasó, hogy őt is keringőzni hívják, neki is meg kell nyilvánulnia, együtt kell gondolkodnia a többiekkel – magyarán: neki is részt kell vennie a terápiában. És az olvasói bevonódás előidézésében Yalom megdöbbentően jól teljesít.

Amúgy nyilván igaz, hogy ez az egész regény nem más, mint egy elfogult szerelmes levél a csoportterápia gyakorlatához. (Milyen is lehetne egy szerelmes levél, ha nem elfogult?) Ezzel jó tisztában lenni. Gyanítom, itt Európa-külsőn a csoportterápia még mindig valami egzotikus dolognak tűnik, úri huncutságnak, helyenként egyenesen a dekadens, haldokló Nyugat végvergődésének. Hát milyen dolog az, hogy felnőtt emberek zokogva megvallanak vadidegeneknek olyasmit, amit még az anyjuk se tudott róluk? Az meg aztán tényleg mindennek a teteje, ahogy másfél óra után a terapeuta lezárja az egészet: „Fantasztikusak voltatok, szeretlek benneteket, de másfél perc múlva lejár az idő, szóval tipli van. Gyula, tudom, hogy mondat közepén vagy, persze, nagyon érdekes lenne végighallgatni őszinte vallomásodat a drogfüggőségedről, de mit csináljunk. Na, akkor 70 dollár lesz per kopf, csekket is elfogadok.” És nyilván mindebben van valami. Mégis: Yalom olyan gusztussal tud beszélni erről az egészről, hogy nekem komolyan kedvem szottyan beiratkozni valami terápiára – bármilyen ürüggyel. Fantasztikus lenne így megélni a mások iránt érzett érzelmeimet, anélkül, hogy félnem kéne a következményektől. Nyíltnak lenni, őszintének, bízni abban, hogy támogató közeg vesz körül. De ezt a szálat most elengedném, nem terápia az értékelés, nem akarok túlzottan kitárulkozni. Pedig nem kizárt, hogy pont azért ragadott meg per pillanat ez a könyv, mert valójában igenis ki akarok tárulkozni.

Kiváló regény ez. Nem is azért, mert Yalom tagadhatatlanul olyasvalamit csinált, amit előtte az irodalomban még senki. Hanem mert képes volt a regény gúnyájába ölteni azt, amihez ért, amit szeret, mégpedig úgy, hogy hozzáértése és szeretete tökéletesen kitapintható és megélhető maradt.

* Schopenhauert felületesen ismerem, ám amit tudok róla, nem teszi szimpatikussá. Nekem olybá tűnik, eleven példája annak, hogy a zseni is lehet korlátolt. Most komolyan, hogy hiheti valaki, hogy gondolatai megváltják a világot, ha egyszer ezek a gondolatok épp a világtól való hideg távolságtartáson, sőt annak lenézésén alapulnak? Nem válthat meg az, aki távolságot tart. A schopenhaueri pesszimizmus nem oldhatja meg az emberek problémáját – egyetlen hozadéka az, hogy segített Schopenhauernek túlélni saját depresszióját. Mégpedig azzal, hogy fáradságos munkával meggyőzte önmagát, hogy hozzá képest a komplett emberiség a mocsári zsurlók szellemi színvonalán áll. ( )
  Kuszma | Jul 2, 2022 |
spannender Roman, groe Teile über Gruppentherapie
  Klookschieter | Aug 18, 2020 |
Raporti mes një psikoterapisti dhe një pacienti, i cili nuk është një person dosido por mbështetës dhe njohës i filozofisë së Shopenhauerit vjen në një rrëfim brilian të Irvin D. Yalom. Në një moment të dy kuptojnë se kanë nevojë për njëri-tjetrin. Pse?? Këtë marrëdhënie të pazakontë na e rrëfen autori i romanit bestseller “Kur qau Niçja”. I tillë është edhe “Kura e Shopenhauerit”
  BibliotekaFeniks | Jul 16, 2020 |

“Live right, he reminded himself, and have faith that good things will flow from you even if you never learn of them.”
― Irvin D. Yalom, The Schopenhauer Cure

This book receives a five star rating not because the author is on the level with Vladimir Nabokov or Leo Tolstoy, but because this novel is a real page-turner and teaches as great deal about two topics: the dynamics of group psychotherapy and the illustrious nineteenth century philosopher, Arthur Schopenhauer. Highly recommended! Take this book with you when you travel by airplane or train and your six hour trip will seem like forty-five minutes - The Schopenhauer Cure is that riveting.

The novel opens with the main character, a seasoned sixty-five year old psychotherapist and leader of group therapy, Julius Hertzfeld, having been diagnosed with cancer and given a year of good health. So what to do with a year to live? Julius reviews his career as a therapist and asks himself if he had cured people or at least provided a degree of help. This self-examination leads Julius to unearth an old file going back twenty years of one patient who spent three years of therapy with him but the patient terminated treatment since what Julius had to offer was not helping. Julius calls the patient, Philip Slate by name, and requests a meeting for the purposes of research.

Turns out, Philip is a counselor himself as well as being a philosophy instructor at a local college. But Philip needs certification to continue his counseling. Without giving away too much of the novel's plot, it is enough to say Philip, as part of his certification process, becomes a new member of Julian's group therapy weekly gathering.

If you have never been part of group therapy, here is your unique opportunity to have the experience. Of course, your experience will be as a reader and not a participant, but, through the magic of the author's novel, you will have the feeling of being an actual member of the group. Not only will you come to know the men and women of the group and how they interact as part of the group, but you will be given the ongoing insights and observations that go through the mind of Julian as he acts as the group's psychotherapist. And the group has a certain energy that is shaken up and lifted with the entrance of Philip. After several sessions with Philip as the new member, the group energy is shaken up yet again with the return of Pam, who has spent a month in India at a meditation retreat.

Back on Philip. As a younger man he was a sex-fiend. That's why Philip was in therapy with Julius. Where psychotherapy with Julius didn't help, the philosophy of Arthur Schopenhauer did help, and Philip explains to everyone in the group how and why the philosophy of Schopenhauer worked and how Schopenhauer can help others. This leads the author to intersperse chapters in the novel about the life and philosophy of the great nineteenth century thinker, a thinker who had a profound influence on Sigmund Freud and thus psychology and psychotherapy. Schopenhauer didn't shy away from philosophizing about sexuality and other issues of the body; rather, his insights into nature's urges and energies are at the core of this thinking. Thus, the direct connection between what happens in the development of Schopenhauer's philosophy and what happens in the sessions of the group.

The cancer of the group's beloved friend and leader, Julius, adds a bond and emotional charge to all that happens in the group from week to week. To find out exactly how events unfold, please place an order for the novel today and read the first five pages. You will be hooked. You will want to continue reading and reading, nonstop till the end. Thank you Irvin D. Yalom for writing a fine novel and sharing your experience and wisdom as a group psychotherapist, as well providing a penetrating overview of one of the great philosophers in the Western tradition, who, as it turns out, was foundational in linking philosophy with psychology.

( )
  Glenn_Russell | Nov 13, 2018 |
Voilà un livre dont j'avais un peu peur – oulala un livre psychologico-philosophique, oulala je vais rien comprendre, oulala vais-je y venir à bout? - et puis aussitôt commencé, aussitôt absorbé par l'histoire: un parallèle entre un psy face à sa mort prochaine et la vie et l'enseignement de Schopenhauer.
Les liaisons entre l'histoire présente et l'histoire de Schopenhauer se révèlent petit à petit, l'histoire des relations entre le psy et les participants au groupe de thérapie qu'il anime se tisse, se détisse, se retisse, ça semble se compléxifier mais en fait ça se complète petit à petit, soutenue par les idées de Schopenhauer, philosophe des plus complexes, à la fois misanthrope et profondément humaniste, imbu de son propre savoir et coincé dans sa solitude.
J'ai été un peu gênée par l'approche que je ressens comme très américaine de la thérapie (entre congratulations en tous genres et fouille au corps des sentiments des uns et des autres), mais c'était malgré tout très prenant.
En plus, j'ai lu en parallèle (hé non, je n'ai pas lu ce livre d'une seule traite!) deux autres livres abordant le thème de la mort, sous un angle assez semblable mais des réactions et des personnages bien différents ([b: la belle aux oranges|25276869|Belle aux oranges (La)|Céline Romand-Monnier Jostein Gaarder|https://images.gr-assets.com/books/1428066048s/25276869.jpg|45002845] de Jostein Gaarder et [b: l'ultime rivage|6759907|L'ultime rivage (Terremer, #3)|Ursula K. Le Guin|https://images.gr-assets.com/books/1251292656s/6759907.jpg|1322014] de Ursula Le Guin), ce qui donne une résonance tout particulière aux réflexions que m'inspire ce livre: un niveau supérieur de réflexion, d'autres points de vue, ça m'a bien fait mouliner les neurones!
Enfin, un autre point positif, tout n'est pas pré-mâché, tout n'est pas blanc ou noir, aucun avis définitif n'est vraiment donné sur Schopenhauer, des suppositions éventuellement, mais laissant toute liberté d'interprétation... ( )
  elisala | Feb 16, 2018 |
Showing 1-5 of 13 (next | show all)
no reviews | add a review

Belongs to Publisher Series

btb (73588)
Mirmanda (213)
You must log in to edit Common Knowledge data.
For more help see the Common Knowledge help page.
Canonical title
Original title
Alternative titles
Original publication date
People/Characters
Information from the German Common Knowledge. Edit to localize it to your language.
Important places
Important events
Related movies
Epigraph
Information from the Italian Common Knowledge. Edit to localize it to your language.
Ogni volta che respiriamo, allontaniamo la morte che ci assale [...]. Ma bisogna infine che la morte trionfi, poiché siamo divenuti sua preda per il solo fatto di essere nati; la morte si permette un momento di giocare con la sua preda, ma non aspetta che l'ora di divorarla. Rimaniamo tuttavia affezionati alla vita e spendiamo ogni cura per prolungarla quanto possiamo; proprio come chi si sforza di gonfiare quanto più e quanto più a lungo è possibile una bolla di sapone, pur sapendola destinata a scoppiare.
Dedication
Information from the Italian Common Knowledge. Edit to localize it to your language.
Alla comunità di vecchi compagni che mi onorano della loro amicizia, condividono l'inesorabile decadere e le perdite dell'esistenza e perseverano nel sostenermi con la loro saggezza e dedizione alla vita della mente: Robert Berger, Murray Bilmes, Martel Bryant, Dagfinn Føllesdahl, Joseph Frank, Van Harvey, Julius Kaplan, Herbert Kotz, Morton Lieberman, Walter Sokel, Saul Spiro e Larry Zaroff.
First words
Information from the German Common Knowledge. Edit to localize it to your language.
Julius kannte die Betrachtungen über Leben und Tod so gut wie jeder andere.
Quotations
Last words
Information from the German Common Knowledge. Edit to localize it to your language.
Disambiguation notice
Publisher's editors
Blurbers
Original language
Information from the German Common Knowledge. Edit to localize it to your language.
Canonical DDC/MDS
Canonical LCC

References to this work on external resources.

Wikipedia in English (1)

Suddenly confronted with his own mortality after a routine checkup, eminent psychotherapist Julius Hertzfeld is forced to reexamine his life and work-and seeks out Philip Slate, a sex addict whom he failed to help some twenty years earlier. Yet Philip claims to be cured-miraculously transformed by the pessimistic teachings of German philosopher Arthur Schopenhauer-and is, himself, a philosophical counselor in training. Philip's dour, misanthropic stance compels Julius to invite Philip to join his intensive therapy group in exchange for tutoring on Schopenhauer. But with mere months left, life may be far too short to help Philip or to compete with him for the hearts and minds of the group members. And then again, it might be just long enough.

No library descriptions found.

Book description
Haiku summary

Current Discussions

None

Popular covers

Quick Links

Rating

Average: (3.8)
0.5 1
1 5
1.5 1
2 13
2.5 4
3 45
3.5 18
4 74
4.5 17
5 52

Is this you?

Become a LibraryThing Author.

 

About | Contact | Privacy/Terms | Help/FAQs | Blog | Store | APIs | TinyCat | Legacy Libraries | Early Reviewers | Common Knowledge | 206,354,869 books! | Top bar: Always visible