HomeGroupsTalkMoreZeitgeist
Search Site
This site uses cookies to deliver our services, improve performance, for analytics, and (if not signed in) for advertising. By using LibraryThing you acknowledge that you have read and understand our Terms of Service and Privacy Policy. Your use of the site and services is subject to these policies and terms.

Results from Google Books

Click on a thumbnail to go to Google Books.

Loading...

Égő hó

by Yuri Bondarev

MembersReviewsPopularityAverage ratingConversations
117,767,022 (4)None
Recently added byKuszma

No tags

None
Loading...

Sign up for LibraryThing to find out whether you'll like this book.

No current Talk conversations about this book.

Vérbeli háborús regény – nem csak az a sárban-hóban vánszorgós (bár azért vánszorgunk is rendesen), hanem a csihi-puhis, piff-paff-puffos fajtából. (Ötven méterről közvetlen irányzással TŰZ a Tigris tankra! Lángoló járművek! Golyózápor!) Bondarev könyve abba a pár napba utaztat el minket, amikor Sztálingrád alatt már körbe van zárva Paulus hadteste, de Manstein páncélosai útban vannak, hogy felszámolják a bekerítést. Úgyhogy szerencsétlen szereplőinket rohamtempóban átcsoportosítják, hogy megakadályozhassák őket eme ténykedésükben. A kötet első fele tehát arról szól, hogy mennek, mennek a katonák a hóban (ez az említett „vánszorgás”, bár egy légitámadás azért színt visz bele*), szenvednek, kínlódnak, aztán ott vannak, bár maguk se tudják, hol, és elkezdenek lövészgödröt ásni. Aztán a második rész meg az abálás – tisztára mint Minas Tirith ostroma, jönnek a náci orkok a tankkal, hőseink viszont hősies hősök, utolsó lőszerig küzdenek, de a túlerő nagy, a nácik mintha áttörnének, szóval fordulatok egymás hegyén-hátán, hogy aztán…

Tényleg jó könyv. Bondarev láthatóan járatos a hadtudomány és haditechnika területén (naná, ő is a szovjet háborús generáció tagja, mint Bikov), tudja, eszik-e, vagy isszák a trotilt, amit ír, könnyen vizualizálható – mi több, hihető. Ebben nagy segítségükre van a színes szereplőgárda, akiken keresztül igyekszik leképezni a szovjet társadalom teljes spektrumát a tetejétől a talpáig (bizony, még Sztálin is feltűnik!). Ügyesen váltogatja a nézőpontokat, szépen szörföl át egyik szereplőről a másikra, így a bakák által érzékelt káoszba és pánikba éppúgy betekintést nyerünk, mint a legfelső vezetés dilemmáiba. Kerüli a propagandaszagot is** – igaz ugyan, hogy hősei, mint említettük, többnyire hősiesen hősiesek***, a nácik meg ellenszenvesek****, de végig megőriz valami kétértelműséget velük kapcsolatban. Itt van például Drozdovszkij hadnagy, a látszólag ideális kommunista tiszt a maga rejtőző labilitásával, vagy Besszonov tábornok, aki pont az a fajta parancsnok, akit a háború végeztével a gulágra fognak küldeni – és ennek bizony ő is tudatában van.

Ha van hiba, akkor az a hossza. Különösen a harc leírása van véééégtelenül elnyújtva – ami különösen azért érdekes, mert akinek egy babszemnyi történelmi ismerete van, tudja, Manstein nem fog áttörni, tehát hőseink akármilyen fenenagy veszélyeket élnek át, győznek végül. (Igaz, speciel belehalhatnak a fenenagy veszélyekbe… és hát az az ő szempontjukból bizony elég baj.) Tehát hiába a sok trükk, amivel Bondarev el akarja hitetni az olvasóval, hogy az orkok most aztán lemészárolják Minas Tirith utolsó védőjét is – az olvasó tudja, hogy a végén Gandalf úgyis megjelenik. A fehér álcázóköpenyben.

* A háborús regények egyik jellemző toposza, hogy ha egy vonat lerohad a pusztán, akkor az csakis azért történhetett, hogy az író be tudjon mutatni egy szaftos légitámadást.
** Még Sztálin esetében is, akinek ábrázolása példaszerű: nem mond róla rosszat (azt még azért nem szabadott), de finoman jelzi a Gazda vészjósló oldalát.
*** Naná, hogy hősiesek: "Amikor King tengernagy dicsérte a szovjetek vitézségét, Sztálin azt felelte: – Nagyon bátor embernek kell lennie annak, aki nem akar hős lenni az orosz hadseregben!" (Innen: Rick Atkinson: Ágyúdörgés alkonyatkor)
**** Jó, hát egyetlen élő náci van benne, de az marhára undok. Viszont érdekes módon van benne egy halott német is, aki viszont szimpatikus. De tartok tőle, hogy a szimpatikussága nem független a halottságától. ( )
  Kuszma | Jul 2, 2022 |
no reviews | add a review
You must log in to edit Common Knowledge data.
For more help see the Common Knowledge help page.
Canonical title
Original title
Alternative titles
Original publication date
People/Characters
Important places
Important events
Related movies
Epigraph
Dedication
First words
Quotations
Last words
Disambiguation notice
Publisher's editors
Blurbers
Original language
Canonical DDC/MDS
Canonical LCC

References to this work on external resources.

Wikipedia in English

None

No library descriptions found.

Book description
Haiku summary

Current Discussions

None

Popular covers

None

Quick Links

Genres

No genres

Rating

Average: (4)
0.5
1
1.5
2
2.5
3
3.5
4 1
4.5
5

Is this you?

Become a LibraryThing Author.

 

About | Contact | Privacy/Terms | Help/FAQs | Blog | Store | APIs | TinyCat | Legacy Libraries | Early Reviewers | Common Knowledge | 205,918,479 books! | Top bar: Always visible