Bosnyák Viktória

Ismét az ötcsillagos Bosnyák Viktória, éljen! Nyilván sokat számítanak a kedves, színpompás képek is, de az egész történet úgy jó, ahogy van (azt hiszem, egy elütést láttam benne). Észrevétlenül tanulunk a színekről, az ízekről, és arról, hogyan gazdagít bennünket az olvasás. Egy pillanatig sem ment a történet rovására, sehol nem volt erőltetett. Olyan szerethető szereplőkkel, mint Kamill, a kaméleon (na jó, Lem úrtól kaptam egy kis szemrángást, show more amikor negyedik említése körül sikerült összeolvasnom a nevét, de az ilyesmi nem mindenkit zavar), Licsi, a gyűrűsfarkú maki, és még új állatot is tanultunk. Imádnivaló. Ó, igen, és készíthetünk saját kaméleont is, az is nagyon ötletes! show less

Ismét az ötcsillagos Bosnyák Viktória, éljen! Nyilván sokat számítanak a kedves, színpompás képek is, de az egész történet úgy jó, ahogy van (azt hiszem, egy elütést láttam benne). Észrevétlenül tanulunk a színekről, az ízekről, és arról, hogyan gazdagít bennünket az olvasás. Egy pillanatig sem ment a történet rovására, sehol nem volt erőltetett. Olyan szerethető szereplőkkel, mint Kamill, a kaméleon (na jó, Lem úrtól kaptam egy kis szemrángást, show more amikor negyedik említése körül sikerült összeolvasnom a nevét, de az ilyesmi nem mindenkit zavar), Licsi, a gyűrűsfarkú maki, és még új állatot is tanultunk. Imádnivaló. Ó, igen, és készíthetünk saját kaméleont is, az is nagyon ötletes! show less

Van itt minden, amit szeretek: szóviccek, önreklám, menjé'háztartásbelinek-perspektíva. Csak @dtk8 értékelését tudom ismételni abban, hogy a szinonima-hadjárat nekem is nagyon tetszett, ezek után többet vártam. (Mondjuk a könyv végén a Két bolond százat csinál címűbe lehet beleolvasni, és jaj.) Abban is egyetértünk, hogy az első két mese után kevéssé volt világos, mit is akar tanítani. A robot ugyan szótagol, de ahhoz keveset szerepel, hogy az legyen a show more lényeg. Ha meg az a fontos, hogy a szétszórt professzort összehozzuk a büfésnővel, azt inkább ne. Á, most látom, a tartalomjegyzékben vannak alcímek is, ez az igekötőkről szólt. Hm. Az űrhajós mesében Koffein és Xanax kapitányok állnak a legénység* élén. Xanax? Tényleg? Bár bevallom, engem ott veszített el először a könyv, amikor a gyöngybagoly a bevezetőben elmeséli, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, ami álommeló egy bagolynak, de jött a nagy ő (Bölcs Elek…), megkérte, úgyhogy boldogan követte a világ végére. (Mert a zura ragaszkodott a barátaihoz.) Így aztán az esküvő a Mátyás-templom helyett a Kossuth réten volt… Oké, aztán támogatta, hogy a szerző sorozatának többi könyve előtt üldögélve megírja ezt, még a házimunkát is átvállalta. Mert amúgy az egyedül a zasszony dolga, na jó, tényleg, hagyjuk. Egyébként a szóvicceket leszámítva jók ezek, kifejezetten érdekes történetek, ha néhol erőltetett is kicsit a tanítás, máshol meg nem biztos, hogy célba ér, úgy elbújik. Biztos nagyon nehéz megtalálni az arany középutat, a szinonimásban szerintem sikerült, kár, hogy itt nem.

*"Amikor a két űrhajó összetalálkozik, a bennük utazó legénység tagjai szörnyen izgatottak lesznek.
Itt álljunk meg egy szóra! Az űrhajók legénysége természetesen nemcsak legényekből, hanem leányokból is áll. (Remélem, egy pillanatra sem gondoltátok, hogy csak fiúk élhetnek át ilyen izgalmas kalandokat!)" show less

Van itt minden, amit szeretek: szóviccek, önreklám, menjé'háztartásbelinek-perspektíva. Csak @dtk8 értékelését tudom ismételni abban, hogy a szinonima-hadjárat nekem is nagyon tetszett, ezek után többet vártam. (Mondjuk a könyv végén a Két bolond százat csinál címűbe lehet beleolvasni, és jaj.) Abban is egyetértünk, hogy az első két mese után kevéssé volt világos, mit is akar tanítani. A robot ugyan szótagol, de ahhoz keveset szerepel, hogy az legyen a show more lényeg. Ha meg az a fontos, hogy a szétszórt professzort összehozzuk a büfésnővel, azt inkább ne. Á, most látom, a tartalomjegyzékben vannak alcímek is, ez az igekötőkről szólt. Hm. Az űrhajós mesében Koffein és Xanax kapitányok állnak a legénység* élén. Xanax? Tényleg? Bár bevallom, engem ott veszített el először a könyv, amikor a gyöngybagoly a bevezetőben elmeséli, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, ami álommeló egy bagolynak, de jött a nagy ő (Bölcs Elek…), megkérte, úgyhogy boldogan követte a világ végére. (Mert a zura ragaszkodott a barátaihoz.) Így aztán az esküvő a Mátyás-templom helyett a Kossuth réten volt… Oké, aztán támogatta, hogy a szerző sorozatának többi könyve előtt üldögélve megírja ezt, még a házimunkát is átvállalta. Mert amúgy az egyedül a zasszony dolga, na jó, tényleg, hagyjuk. Egyébként a szóvicceket leszámítva jók ezek, kifejezetten érdekes történetek, ha néhol erőltetett is kicsit a tanítás, máshol meg nem biztos, hogy célba ér, úgy elbújik. Biztos nagyon nehéz megtalálni az arany középutat, a szinonimásban szerintem sikerült, kár, hogy itt nem.

*"Amikor a két űrhajó összetalálkozik, a bennük utazó legénység tagjai szörnyen izgatottak lesznek.
Itt álljunk meg egy szóra! Az űrhajók legénysége természetesen nemcsak legényekből, hanem leányokból is áll. (Remélem, egy pillanatra sem gondoltátok, hogy csak fiúk élhetnek át ilyen izgalmas kalandokat!)" show less