Baby Jane

A leszbikus szubkultúra lexikona és egyben a lelki betegségek kézikönyve*, mellesleg pedig egy kiváló szerelmes regény. Oksanen egy durva kontrasztból építkezik: elbeszélőjét (akit az egyszerűség kedvéért Baby Jane-nek fogok nevezni, már ha egyáltalán kénytelen vagyok nevezni bárhogy) két tökéletesen elütő életben mutatja meg nekünk. Először is ott él Kormi mellett, akiben a szerző (szerintem) szándékosan teremt meg egy hiperleszbikus, domináns figurát, de úgy, hogy Harrach Péter homlokán egyből felgyöngyözzön a veríték, pulzusa pedig rendszertelenül kezdjen verni. Ez a világ az anarchiáig menően szabad, esetleges, mentes a normáktól – dirty, nagyon dirty. De azért úgy dirty, hogy show more közben felszabadítóan szép – számomra legalábbis. A másik világban Baby Jane ott éli az alibi-férfi mellett a maga felsőközéposztály-beli kiürült életét: itt a sminkelés és a fürdés ad értelmet az életnek, és a jó ízlés csúcsa az az Artek fa-díszgyümölcs, ami nem hiányozhat a magára valamit is adó párok asztaláról. (Szoruljatok rá, hogy meg kelljen egyétek, mormogja a bennem élő marxista, de elbizonytalanodik, hogy ezt tényleg így kell-e mondani.) Mindkét világ jellemzője, hogy a férfiak legfeljebb statisztaszerepre vannak kárhoztatva – Hemingway (és Murakami) kötetcímét kölcsönvéve és kifordítva: ez a Nők férfiak nélkül univerzuma, egy végső soron kifejezetten dogmatikus világ. Van ebben némi szájbarágás, amit nem szeretek, de az egészet elviszi a hátán, hogy Oksanen valóban nagy író: rendkívüli kifejezőkészséggel, céltudatossággal és tömörítő erővel van megáldva. Az a fajta alkotó, aki hagyja, hogy a történet és a szereplők dolgozzanak meg magukért, ő igyekszik nem szétcsapni a szöveget mindenféle manírokkal. Az, hogy mégis csak négy csillag, az a vége miatt van. Szerintem el lett szúrva. Oksanen nem tudott ellenállni a színpadias lezárás csábításának – és ez szerintem nem klappol a könyv egészéhez, így hát a könyv egésze sem klappol.

* Mondjuk persze kérdés, hogy szabad-e ennyire összetartozónak venni ezt a két elemet – de nincs kétségem, hogy ez a könyv összetartozóként ábrázolja azt. Oksanen bennem azt a benyomást kelti, hogy kompetens a témában (ez a képessége tulajdonképpen a regény legnagyobb erénye) – hogy valóban az-e, arról nem tudok nyilatkozni. Egyszer ugyan a Szigeten voltam a Magic Mirror sátorban, de azt hiszem, ez nem ad elegendő alapot nekem arra, hogy megfelelő mélységben merjek értekezni a témáról. Ugyanakkor ez az összemosás azért elég rossz szájízt hagyott bennem. show less

Sofia Oksanen påminner mig lite om en ung Unni Drougge , ämnen de skriver om är lite udda kvinnor åt det trasiga och vågade hållet . Baby Jane är den första bok av Sofia Oksanen som jag har läst och jag kommer garanterat läsa böckerna innan och allt annat hon kommer ut med

This is an often grim tale of a relationship that goes downhill due to one partner's anxiety disorder and the other's stress and resulting partner assault. Baby Jane meets Pigi when the latter is the "coolest lesbie" in Helsinki and alongside their relationship they go into an online business of selling women's underwear. This is the line of comic relief that carries on throughout the novel as you'll find out more than you ever wanted to know about the type of men who covet women's clothing (but not for their own female partners).

This was Oksanen's second novel, which followed her debut of [book:Stalinin lehmät|2553575] (Stalin's Cows) which dealt with Estonian female immigrants to Finland and also anorexia disorder. She followed these show more up with her breakthrough novel [book:Purge|7029668] and then [book:When the Doves Disappeared|22318383] (both of them available in English translation) which carried on with themes of female oppression and Estonia under Communist & Nazi occupation. The latter 2 with "Stalin's Cows" are now seen as a Quartet with a 4th book that is yet to be published.

Stray Observations
• Many of the characters in the book go by nicknames. For instance, “Piki” (“Pigi” in the Estonian translation) means “pitch” as in tar/asphalt and she has a friend called “Bossa” (presumably from the dance 'bossa nova’ dance). “Baby Jane” is presumably the nickname of the protagonist although I didn’t actually notice it being used in the book itself.
• I read “Baby Jane” in the Estonian translation by [author:Tiina Pappel|3410092]. It has had 3 Estonian editions already.
• “Baby Jane” has not yet been published in English. A translated excerpt by Oksanen’s regular English translator [author:Lola Rogers|3132333] can be read here: http://www.wordswithoutborders.org/article/from-baby-jane It is the first half of Chapter 2 which is a flash forward to an aftermath when the central relationship of Baby jane and Pigi has ended.
• Some further English language information about "Baby Jane" is available at Oksanen’s literary agency http://www.salomonssonagency.se/books/baby-jane show less

Baby Janen julkaisuvuosi sijoittuu Oksasen esikoisromaanin Stalinin lehmien ja palkintoja kahmineen kohuromaani Puhdistuksen välille. Aihepiiri on kuitenkin täysin eri: tästä romaanista on turha etsiä Viron historiaa tai neuvostovallan aikoja. Baby Jane sijoittuu 1990-luvun Helsinkiin, itseään etsivien nuorten aikuisten pariin.

Päähenkilö ja minäkertoja elää parisuhteessa toisen naisen, Pikin kanssa. Piki taas on hoteinta hottia kaupungin lesbopiireissä, kaiken kokenut shanemainen naismagneetti. Pikillä samoin kuin kertojallakin on kuitenkin omat ongelmansa. Molempien elämää hallitsee vakava masennus, ja Pikillä on vielä kaiken kukkuraksi paniikkihäiriö, joka kahlehtii hänet vähitellen asuntonsa vangiksi. show more Ex-tyttöystävät vievät Pikin roskia, tuovat kaupasta kaljaa ja hakevat apteekista uusia pillereitä. Rahaakin pitäisi jostain saada - ja seksi myy...

Hurjankuuloisista teemoista huolimatta mielestäni romaanin parasta antia on - vähän tylsästi - sen kaupunkikuvaus ja erityisesti Helsingin kuvaus seksuaalivähemmistöjen näkökulmasta. SETA oli jo olemassa (sen lehdessä ilmeisesti julkaistiin vielä tuolloin ilmoituksia, joissa etsittiin kulissiavioliittoja!) ja Lost & Found eli Lostari oli Helsingin ensimmäinen "heteroystävällinen homobaari". Muun yhteiskunnan syrjintään ei romaanissa juuri oteta kantaa, vaan ennemminkin kritisoidaan 90-luvun pilleribuumia ja terveydenhoitojärjestelmän kyvyttömyyttä hoitaa mielenterveysongelmista kärsiviä ihmisiä.

Riipaiseva, angstinen ja raju kirja, joka ei kummemmin kaunistele parisuhdeväkivaltaa, ihmeellisiä fetissejä, alkoholiongelmia tai masennusta.

Alkuperäinen arvostelu show less

Gripande om lesbisk kärlek men framförallt om psykisk ohälsa.

Baby Jane on kertomus naisparista, jonka osapuolten elämät kuluvat tasapainotellessa paniikkihäiriön ja masennuksen kanssa. Itseään etsivät nuoret ovat enemmän tai vähemmän hukassa itsensä kanssa.

Durva, meglepő, vidám, nagyon mélyen szomorú. Amikor olvastam, soha nem tudtam, hogy mire számítsak.