Lanling Xiaoxiao Sheng (1530–1600)

Hsi-men Ch'ing is now wealthier and as horny as ever. He parties constantly, drinking, fornicating and currying favour with various officials, while his various wives and concubines amuse themselves. Hsi-men Ch'ing acquires and increasingly abuses a powerful aphrodisiac from a dubious monk and dabbles in official illegalities. Meanwhile P'an Chin-lien (Golden Lotus) grows morbidly jealous of Li P'ing-erh and her son Kuan-ko.

As with the other volumes of this work, I found the list of characters at the front very helpful; this novel has a huge number of characters. I enjoyed the literary device of the songs and poems which set the mood of the various parties and entertainments, even if the protagonists are unaware.… (more)

Pornográf irodalom több mint 800 oldalon – azért ez első blikkre meglehetősen meredek. Na jó, a Szép asszonyok egy gazdag házban azért jóval több ennél: a XVI. századi kínai társadalom érzékletes bemutatása*, különös tekintettel a női-férfi viszonyra, a merev érintkezési formák mögött szikrázó pozícióharcokra, a tisztviselői korrupcióra, illetve a bürokráciát az európainál is jobban meghatározó uram-bátyám jellegre. (Ami azt illeti, ez a könyv – különösen a második kötet – meglepően sok releváns információval lát el minket az adott társadalmi berendezkedésről, pláne elődeivel összevetve kirívó a különbség.) Az, hogy időnként kapunk az arcunkba ilyen halhatatlan aranyigazságokat, mint például: „A szeretőt megtartó tudomány:/játssz, kicsi nő, a bíborfuvolán!” – hát Istenem, most mit csináljunk. A keleti irodalmi hagyományban a szexualitás nem akkora tabu, mint a korabeli keresztény világban, így a tény, hogy ízelítőt kapunk kínai szexmódszertanból, nem sokban különbözik Dumas eljárásától, amikor párbajokat told a szövegbe, hogy pörögjenek a dolgok. Meg aztán van itt normális gyilkosság is, kérem szépen, nincs miért aggódnunk.

Ez a könyv egyébként is lényegesen „európaibb” olvasmány, mint közvetlen előzményei, a Vízparti történet, vagy a Nyugati utazás. Van lineárisan rajzolható története, (viszonylag) behatárolható számú szereplőket mozgat, akik önálló karaktert kapnak** – bár a jellemábrázolásnak azért azt a fokát nem éri el, amit a nyugat-európai prózában megszokhattunk. Ezek az elemek meglepően jól olvasható, „haladós” szöveggé teszik a könyvet, ugyanakkor megmaradnak azok a kínai prózára jellemző ízek, amikért az ínyencek rajonganak: a szépség és a forma mélységes tisztelete. Élvezetes, tartalmas, tanulságos könyv, helyenként igazán átélhető atmoszférát teremt, jól szórakoztam rajta. Bár a kínai neveket továbbra sem tudom megkülönböztetni egymástól.

(Megjegyz.: Mátrai Tamás fordítása egy német szövegből készült, aminek nyilván megvannak a hátrányai. Például a buddhista szerzetesek leírásánál a katolikus terminológia kifejezései bukkannak fel, úgymint klastrom vagy novícius, ami minimum félrevezető. Érdekes lenne tudni, egy eredeti nyelvből történő, rigorózus magyarítás mennyiben változtatná meg a szöveg hangulatát… esetleg ez az „európaiság” csak illúzió, egy fordítói koncepció, nem pedig a szöveg eredeti jellemzője…)

*Amúgy a cselekmény hivatalosan a XIII. században játszódik, de ez meglehet, csak írói trükk – ismeretlen tollforgatónk talán szándékosan antedatálja a történetet, hogy bátrabban beszélhessen a jelen problémáiról.
**Ami értelmezésemben azt jelenti, hogy jóízűen lehet utálni őket. Itt van például ez az Aranylótusz. Tisztára Merteuil márkiné a Veszedelmes viszonyokból. Ronda dög.… (more)

This tale is significant for a number of reasons. It is a scathing social commentary and a wild romp of sex, lies, manipulations and more. What I find intellectually interesting are the similarities between the 12th century as written about in the 16th century and current times. Human flaws haven't changed much over time. I am not sure what that means for humanity! Although this is a lengthy book, the action moves it along quickly. An excellent combination of literary romp and Chinese social history.… (more)

There is a Ravel like rhythm and repetition that pervades this 16th-17th century Chinese novel. Eat lasciviously, have adulterated sex with any and everyone, use one’s corrupted wealth for bribery, intimidation and violence, now repeat. At times it feels like a little too much of the same thing. Yet, to fully understand and appreciate this novel, it has to be read in context. The author is making a statement about society during his lifetime (cloaked as 12th-century China). He depicts a wealthy man who is lazy and foul and wastes his inheritance on excessive food, alcohol and women. He lives in a veritable house of cards. One sees chinks in his life-structure immediately. He manages to superficially and repeatedly mend these chinks through successful bribes and corruption, which only serve to further embolden him. He will stop at nothing to protect his life style, including violence. This story has a dramatic telling. It is a saga whose purpose is to depict corrupt individuals, especially those in government and other places of power. It does that and more. It illustrates how history truly does repeat itself while providing a glimpse of the social customs of the time. I am intrigued and look forward to reading the next installment of this early satiric social commentary.… (more)