The Rise of Simon Lachaume

Jóindulattal mondva: Druon résmentesen tagozódik be a patinás francia irodalmi hagyományba. Kevesebb jóindulattal: hihetetlen, hogy fél évszázaddal Zola után valaki még ennyire fantáziátlanul kövesse ezt a hagyományt… A nyitójelenet erős: egy gyermekágynál állunk, ahol új élet születik, de közben ezt az ágyat aggastyánok, a gall „finom famíliák” már-már mumifikálódott képviselői veszik körül. Szimbólum a köbön, ugye. Ezután Druon belecsap a ratatouille-ba, és novellafüzérként egymásba kapcsolódó jelenetekben mutatja be nekünk Párizs felső tízezrének csúf viselt dolgait. Van itt minden: ambiciózus fiók-Rastignac, kitartott színésznő, számos tőzsdei hiéna, egy rakás show more gyáriparos sakál… A lényeg, hogy kapzsi és ellenszenves mindenki (pár statiszta kivételével), úgyhogy aki szereti, ha van kivel azonosulni egy regényben, az lábon van itt lőve rendesen. Jól megírt, kifejezetten dinamikus regény azért, ha sok meglepetéssel nem is szolgál – remekül alkalmas arra, hogy utána az ember felhorgadó marxizmusában a 100 leggazdagabb magyar c. kiadványt akarja egészségügyi papírként használni. show less

Život bohaté pařížské společnosti po první světové válce. Zaměřuje se na to, jak pojímají nebo jsou schopni pojímat a jedině chápat lidskou důstojnost lásku a smrt. Ústřední linií románu je historie bankéřské rodiny Schoudlerů, vztah otce a syna. Otec chce udržet svou autoritu a syna pokořit. Intrika, které použije k jeho zastrašení, se mu podaří tak dokonale, jak ani sám nechtěl – jeho jediný syn končí sebevraždou.

En 1915, los destinos de las familias Schoudler y La Monnerie se unen con el matrimonio de François y Jacqueline. Los hijos de esta unión están llamados a regir el futuro de Francia. Sin embargo, los acontecimientos parecen querer contradecir la llamada del destino. Las viejas rencillas, los enfrentamientos entre familias, las luchas despiadadas por el dinero y el poder y las tragedias que éstas provocan permiten que personajes cargados de ambición ocupen posiciones de privilegio que hasta entonces les estaban vedadas.

Certero retrato, público yprivado,de la sociedad francesa de entreguerras (III República)

Le premier tome a eu le prix Goncourt en 1948. Le troisième n'a pas été coupé.

A la Marquise de Brissac Princesse d'Arenberg.
Carrément !