Cox oder Der Lauf der Zeit

Az angol Cox, korának legnagyobb órásmestere Kínába érkezik, hogy a császár kívánságára elkészítse minden idők legelképesztőbb szerkezetét: az órát, amely legyőzi a múló időt, így igájába hajtja az örökkévalóságot. A szöveg első élménye az idegenség – Cox és három társa európaiként belehullik egy teljesen ismeretlen, felfoghatatlan kultúrába, aminek csúcsán a császár áll. A császár, kinek hatalma végtelen, kegyei és kegyetlensége már-már isteni érthetetlenséggel nehezednek környezetére, és aki (ismét egy isteni attribútum) nem érvekkel, nem logikával, nem politikával, hanem puszta akaratával kormányozza népét. Látszólag el se lehetne képzelni különbözőbb show more embereket, mint a császár és Cox mester, de végeredményben annyira nem is különböznek: mindketten magányosak – csak amíg a császár önnön határtalan hatalmába van bezárva, addig Cox a gyászba, ami lánya halála óta nem hagyja nyugodni –, és mindketten kényszeres igyekezettel próbálják szolgálólányukká tenni az örökkévalóságot. De ugyan miért? Hiszen aki magányos, annak az örökkévalóság csak örökké tartó magányt tartogat.

Ransmayr könyve épp olyan, mint amilyennek Cox óraműveit elképzelem. Csupa finoman kimunkált fogaskerék, elegáns, halk rugó: egy kiegyensúlyozott, bonyolult, hibátlan szerkezet. show less

A meditation on time in the form of an historical novel, beautifully translated into English.

Auch dieses Buch katapultiert Christoph Ransmayr nicht in die Riege meiner Top-Autoren. Cox ist ein englischer Uhrmacher, der im 18. Jahrhundert eine völlig unvorstellbare Uhr für den Kaiser von China anfertigt. Beide sind angelehnt an historische Figuren, aber das Zusammentreffen hat es so nie gegeben. In China arbeiten Cox und seine Gehilfen an einer Uhr, die nicht nur die vergehende Zeit messen soll, sondern auch die individuelle Zeit, wie sie langsam und schnell vergehen kann.
Ich fand das Buch in Ordung, aber das ist einfach nicht mein Autor.