Historical Dynamics: Why States Rise and Fall

Régóta keresett könyvet találtam meg a könyvtárban. Elsőre meglepett a rengeteg képlet, szinte semmi ábra felépítés, mert tudományos népszerűsítőre számítottam. Ehhez képest az anyag teljesen tudományos, néha kicsit mesélős, de akkor is inkább az érvelős fajtából.

Turchin megpróbál a történelmi folyamatokhoz matematikai hátteret nyújtani. A probléma jellegéből adódóan - viszonylag egyszerű - differenciálegyenleteket ír fel, melyeket szerencsére bevezet az egyszeri olvasó számára. Az egyenletek formáját és a választott paramétereket alaposan indokolja, mindig épít az előzményekre, elemzi a többi hasonló kevés munkát.

Számomra legérdekesebb a multi-ethnic frontier theory volt, show more melynek az a lényege, hogy a birodalom külső és belső határán van esély arra, hogy az - Ibn Khaldun által többszáz éve megalkotott, és itt kiterjesztett értelmű - assabiya (a csoporthoz, néphez tartozás érzése) lényegesen megemelkedjen és ezáltal egy új politikai formáció, később birodalom emelkedhessen ki a környező területek, illetve a birodalom kárára.

Szintén érdekes volt az etnokinetika, melyet a keresztény, majd iszlám vallásváltás problémáján mutatott be a szerző.
A demográfai-stukturális elmélet bemutatta, hogy országon belül a népességszám és a politikai krízisek miként függenek össze, esetleg az elit viselkedését is figyelembe véve.

Minden elmélet esetében először racionális, szakirodalommal alátámasztott háttéret kapunk, majd következik egy matematikai modell, melynek működését a meglévő adatokkal veti össze a szerző.

Az utolsó fejezet a frank/francia és a rusz/orosz poltikai egységeket elemzi szövegesen.

A könyv fő erénye szerintem az, hogy a történelemben megszokott utólagos okoskodás helyett, megpróbál valódi szabályszerűségeket fölfedezni, melyek akár prediktív erővel is bírhatnak. Ennek ellenére úgy érzem, hogy túl kevés adat alapján von le következtetéseket. Amikor 1000 éves ciklusokról beszél, akkor ezzel az a gond, hogy írott történelem rövidsége miatt egyszerűen túl kicsi a minta. Hasonlóan, amikor 50 egységre osztja fel Európát és azt nézi, hogy melyik terület volt multietnikai határon, akkor igazából minden régióra igaz, hogy a határ közelében volt.
Ezt problémát különösen az utolsó fejezetnél érzem, mert az óriási kelet-európai terület sok része volt háborús határ ezer év alatt, ami után egy hercegség megerősödött a sok közül. Ezen az alapon minden terület multi-ethnic frontier volt, mindegyik megerősödhetett és ezer év alatt ez párszor meg is történt. Arról nem mond semmit az elmélet, hogy miért pont Moszkva és miért nem mondjuk Vlagyimir lett a központ. Hasonlóan indokolja, hogy hatalmi centrum lett Észak-Franciaországból, de az elmélet alapján hasonlóan megerősödhetett volna Elszáz vagy Szerbia is, ez mégsem történt meg. És ez az a pont, amikor az elmélet a szokásos történelmi logikát követi és néhány konkrét esemény alapján vezeti le az okot.
A címben fölvetett birodalmak keletkezésére és megszűnésére sem kapunk azzal választ, hogy a központ egy idő után meggyengül és új ciklus kezdődik, mert ezzel nem sokkal többet tudok meg, mintha annyit mondanánk, hogy egyszer minden véget ér, ami kellő távlatokban nézve mindig igaz.

Összességében nehéz, de érdekes olvasmány, lehet, hogy új kutatásokhoz jól használható, a multi-ethnic frontiert akár saját szimulációban is érdemes lenne vizsgálni, továbbfejleszteni.

Egy könyvtári könyvet össze-vissza firkálni, jegyzetelni bűnös szokás! show less