Carl N. Degler (1921–2014)

Degler nem eseménytörténetet ír, úgyhogy ha valaki teszem azt magáról az amerikai polgárháborúról akar olvasni, annak nem ajánlom. Viszont ha az érdekli, mi vezetett a polgárháborúhoz és milyen hatással volt az USA fejlődésére, akkor tapodtat se mozduljon, megtalálta a könyvét*. A szerző 50-es években írt, de a 80-as évekig többször átszerkesztett gigantikus tanulmánya azt vizsgálja, amit az alcím olyan szabatosan megfogalmaz: hogy „Milyen erők show more formálták Amerika mai képét?” Egyrészt szerencsés helyzetben van az író, mert meglehetősen fiatal államot vizsgál, aminek keletkezéstörténetéhez már a kezdetektől fogva bőséges forrásanyag áll rendelkezésére – hisz történelmi léptékkel mérve csupán az imént született meg, és már a bölcsőjénél is minőségi írástudók hada állt. (Ami mondjuk az európai állam-matuzsálemekről nem mondható el, ezért is mondhat velük kapcsolatban a messziről – intellektuális értelemben messziről – jött idegen azt, amit akar.) Ennyi a könnyítés. A nehezítés meg az, hogy egy olyan puha fogalomhoz (nevezzük „amerikaiságnak”) kéne fejlődéstörténetet írnia, ami már önmagában problematikus, hiszen egy óriási, sokszínű országról beszélünk, aminek állampolgárai helyenként gyökeresen eltérő elveket valló csoportokba rendeződnek – hát milyen általánosságokat lehet megfogalmazni velük kapcsolatban?

A szerző ezt a csapdát úgy kerüli el, hogy vonakodik egyetlen, vagy akár csak egy központi szálat kiemelni, hanem okok egész halmazát fekteti le elénk. Tiszteletet parancsoló a tudás, de még inkább az a rendszerező elme, ami lehetővé teszi, hogy Degler szinte minden olyan témát érintsen, ami Amerika jelenét formálhatta: gazdaság, külpolitika, urbanizáció és agrárium, nők, feketék és bevándorlók jogai, családok fejlődése**… Szédítő az információhalmaz, amit megkísérel egymáshoz rendelni***, de még szédítőbb, hogy ebből a sokrétű anyagból képes kiemelni azok eredőjét, olyan ívként írva le az USA történelmét, amiben minden mindennel összefügg. Bár nem minden szakasza ragadott meg egyformán, de ez pusztán az én személyes érdeklődésemet minősíti – amúgy meg egy ilyen nagyívű intellektuális teljesítményre nem is mernék mást adni, mint 5 csillagot. Az egyik legmélyenszántóbb szöveg, amit világhatalomról valaha írtak. Kár, hogy Degler már nem él – kíváncsi vagyok, mint mondana Trumpról.

* Én mondjuk aligha találtam volna meg, ha a gyerekek nem találják ki, hogy a községi könyvtár galériáján, a kézikönyv-szekciónál akarnak bújócskázni.
** Természetesen akad olyan, amit talán érintenie kéne, de nem teszi (például az amerikai őslakosok problémaköre), ám ennek okait az előszóban korrektül és elfogadhatóan megvilágítja.
*** Ez a „szédítő” hatás – no és persze a megdöbbentően apró betűtípus – okozta, hogy ezzel a könyvvel kifejezetten lassan haladtam. Nagyjából minden részegység olyan bőséggel ontotta az új információkat és a belőlük fakadó következtetéseket, hogy gyakorta kellett megállnom pihegni egyet. show less

Degler plots a largely sociological arc of American development seeing an at times painful but 'progressively' growing approach to an inclusive, guarantor society underpinned by by an unbreakable union of states offering ciitzen equality (settled by the Civil War after the spineless federal government that arose from the American Revolution) and an overt socialism that arose from the Great Depression. For instance, where it is not unusual for a book on American history to underscore how show more financial panics are cyclical, this book explores how anit-immigrant fervor is has also risen and fallen periodically. Degler looks back to a socialist Thirties and post-WWI unionism and prosperity from The Fifties see a future of a stronger central government offer more assurances. show less

Pulitzer prizewinner Carl Degler has written the first general history of women in America for our generation. The book brings into historical perspective one climactic question: How is woman's right to equality of opportunity going to be reconciled with the demands of the family? The modern family, Degler writes, has been shaped by women's search for greater autonomy within the family. "At Odds" shows how that evolution took place, beginning in the late eighteenth and early nineteenth show more centuries. show less

This won the Pulitzer prize for History in 1972 and in the same year won the Bancroft Prize. It delves into the relative racial attitudes in Brazil and the U.S. Even though slavery was not abolished till 1888 in Brazil, it was usually assumed there was less racial prejudice in Brazil than in the U.S. The author says one of the reasons for this is that the line between the races is more fluid in Braziil, which does not deem a person who has some white blood to be a Negro. But there is show more prejudice in Brazil, and Degler suggests that the U.S. is doing a better job of overcoming discrimination than is Brazil The book is over 35 years old and so is not probably the best thing to read on its subject. show less