Kir Bulychev (1934–2003)

Ez volt az én múlt ködébe veszett, sokszor megsiratott ifjúságom egyik kedvenc könyve. A kötésén is látszik, hogy nem egyszer elolvastam. Most átplántáltam a gyerekeimbe is, esti felolvasás formájában.

A jövőben járunk*. Egy olyan jövőben, ahol úgy fest, győzött az internacionalizmus, mert minden ember jó barát, az országhatárok meg sajátosan elmosódottnak tűnnek. Fajunk az így felszabadult energiáit máshol vezeti le: megtelepedik a Marson, új pályára show more állítja a Vénuszt, és távoli galaxisokat derít fel. E felderítés melléktermékeként pedig fogja az ott talált jószágokat, és a gyermekek nagy örömére áthozza őket planétánk állatkertjeibe. No most elbeszélőnk a moszkvai állatkert igazgatója, aki épp indul évi rendes állatbeszerző útjára Pegazus nevezetű csöpp kutatóűrhajóján, és most – egyfajta jutalomként - vele tarthat lánya, Alice is, aki életre- és imádni való, a lexikonban pedig a „cserfes” szócikknél az ő képe látható. Útjuk során számtalan érdekes életformával találkoznak, az értelmes lényekkel beszédbe elegyednek, a kevésbé értelmeseket meg berakják egy ketrecbe, mindezt többé-kevésbé zökkenőmentesen művelik, ám egyszer csak belekeverednek valami rejtelmes csillagközi machinációba, ahol a galaktika legnagyobb hőseit kell megmenteniük.

No most nem a fenn említett cselszövés a regény fő erénye. Az csak úgy van, keretet teremt, behoz pár előírásszerű gazfickót meg nehéz helyzetet - ami persze üdvösen megoldódik majd -, ezzel pedig kis adrenalint visz a történetbe. Hanem a bulicsovi fantázia. Azok a lények, akiket megteremt. És ahogy megteremti őket. A regény legjavát ugyanis azok a fejezetek alkotják, ahol a kis expedíció leszáll egy random bolygón, ahol a helyi élővilág valami fura, rejtélyes kompozíciót alkot. Ezt a rejtélyt csodálkozva szemlélik, nem értik, vakarják a fejüket, mégis hogy működik ez az izé, ezt kérdezgetik egymástól. Az olvasó meg ugye velük együtt nekiáll megfejteni a rejtvényt. Tehát ez, mondjuk úgy, egy zoológiai detektívsztori-gyűjtemény. Illő hozzátenni, ezek a feladványok nagyjából egy nyolcéves gyerek szintjén vannak (Kornél is többnyire feloldotta a talányt), ennek fényében kész csoda, hogy a felnőttek – pedig biológiaprofesszor is van köztük! - sosem boldogulnak velük, bezzeg Alice, ő kirázza séróból. Most erre mondhatjuk rosszmájúan, hogy a jövő biológiaprofesszorai egy nyolcéves gyerek szintjén állnak, úgyhogy jaj nekünk, de igazából ezen kár lenne fennakadni. A lényeg, hogy a gyerekek boldogan fejtik meg az efféle feladványokat. És közben jót mulatnak az indikátorállatkán, a barlangi takácspókon, a kompótlevet kunyeráló izgága bokrokon, meg a szklisszen, aki megszólalásig olyan, mint egy tehén, csak... de nem spoilerezek.

Mai szemmel akadnak benne bőven naivitások. Néha döccen a szöveg is – hiába, ami akkoriban fiatalos beszédstílusnak minősült, az ma már megmosolyogtatóan ósdi. De még mindig élveztem. És ami még fontosabb: a gyerekek is.

* Ami nem csoda, mert Bulicsov – főállásban – a szovjet sci-fi egyik zászlóshajója. show less

Závěr vesmírné robinzonády (navazuje na Slyšel jsem Zemi), ve kterém se trosečníkům naskytne možnost kontaktovat pozemskou expedici a dostat se z planety, na které uvízli. Problém ale je, že expedice o nich neví, brzo bude odlétat a je tudíž nutné vyrazit k jejímu místu přistání přes mimozemskou džungli. Líbilo, střídání pohledů jednotlivých skupin, popisy mimozemské fauny (která je originální, ale kde si jde detaily domyslet) a nesamozřejmost show more přežití to udržely napínavé až do konce. show less

Onderhoudend (anders zou ik het nooit uitlezen). Maar verder nergens verrassend. Of de verhalen hebben aan kracht ingeboet omdat ze gemeengoed zijn geworden (ontvoering door buitenaardse wezen, telefoontje met het verleden,...) of ze hebben er nooit echt bovenuit gestoken.
Al vind ik - terwijl ik dit schrijf - dat ik dan het verhaal over de archeologen die op een verre planeet ingehaald werden door de tijd (en dus artefacten opgraven van collega's die na hen vertrokken, maar voor hen show more aankwamen) tekort doe.
Leuk zonder meer. show less

Причудливое переплетение реального и фантастического, печального и смешного, свободный полет воображения и неподражаемые сюжетные повороты — вот лишь немногое из того, что сделало Кира Булычева одним из самых популярных и любимых отечественных фантастов. Приключения show more археолога и космического пришельца Гарика Гагарина продолжаются... Обитатели Мира, где время остановилось, а смерти нет, по-прежнему живее всех живых и начинают действовать.. Загадочный и безалаберный Институт экспертизы готов к новым славным свершениям... Операция «Гадюка» начинается! show less