HomeGroupsTalkMoreZeitgeist
Search Site
This site uses cookies to deliver our services, improve performance, for analytics, and (if not signed in) for advertising. By using LibraryThing you acknowledge that you have read and understand our Terms of Service and Privacy Policy. Your use of the site and services is subject to these policies and terms.

Results from Google Books

Click on a thumbnail to go to Google Books.

Loading...

Train to Pakistan (1956)

by Khushwant Singh

Other authors: See the other authors section.

MembersReviewsPopularityAverage ratingMentions
9882721,257 (3.93)66
"In the summer of 1947, when the creation of the state of Pakistan was formally announced, ten million people--Muslims and Hindus and Sikhs--were in flight. By the time the monsoon broke, almost a million of them were dead, and all of northern India was in arms, in terror, or in hiding. The only remaining oases of peace were a scatter of little villages lost in the remote reaches of the frontier. One of these villages was Mano Majra." It is a place, Khushwant Singh goes on to tell us at the beginning of this classic novel, where Sikhs and Muslims have lived together in peace for hundreds of years. Then one day, at the end of the summer, the "ghost train" arrives, a silent, incredible funeral train loaded with the bodies of thousands of refugees, bringing the village its first taste of the horrors of the civil war. Train to Pakistan is the story of this isolated village that is plunged into the abyss of religious hate. It is also the story of a Sikh boy and a Muslim girl whose love endured and transcends the ravages of war.… (more)
Loading...

Sign up for LibraryThing to find out whether you'll like this book.

No current Talk conversations about this book.

» See also 66 mentions

English (23)  Spanish (3)  Norwegian (1)  All languages (27)
Showing 1-5 of 23 (next | show all)
This will be one of the few times I complain that a book wasn't long enough. A breezy read, and Singh portrays an absolutely heartbreaking, gorgeous picture of small-village living India during the partition. It didn't quite go where I was expecting, or perhaps where I wanted it to. In the end, I was left wanting more; I wanted to learn more about the details of it, the major players that were responsible and a more sweeping epic. I've rarely read a historical fiction novel about a subject that only made me want to learn even more, so for that I give it 4 stars.

The final 30 pages completely ramp up everything; the tension, the dialogue, the hate and the horror. Some of the images depicted are so vile and terrifying yet Singh only uses these passages sparingly, and to great effect. Terrific ending, one of my favorite in recent memory. I'm really glad I was recommended this one by a good friend. ( )
  hskey | Feb 18, 2024 |
It is about the happenings after the partition of India and Pakistan. ( )
  hinusultan | Sep 12, 2022 |
Its all about partition between india and pakistan and what had happend at that time. ( )
  sana-nazar83 | Sep 11, 2022 |
Szikh író szikh témájú könyve – és mivel a szikhekről már sokat hallottam*, de igazán sokat sohasem tudtam, ezért gondoltam, ide veled, te könyv. Khushwant Singh regénye egy iszonyatosan fontos történelmi pillanat krónikája: 1947-ben India és Pakisztán különválik hindu illetve mohamedán államra, de ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a határ mindkét oldalán szép számmal maradtak kisebbségek, Indiában ugye a mohamedánok, Pakisztánban pedig a hinduk és szikhek (akik tulajdonképpen a hindu vallás egy érdekes, harcias oldalági hajtásai, erős iszlám hatásokkal). És ahogy az már lenni szokott, a nemzetállammá válás bűzös melléktermékeként a közösség, hogy saját identitását erősítse, a terület vallási és etnikai homogenizálására kezd törekedni (ez európai szemmel is fájóan ismerős), magyarán megkezdődik az erőszakos kitelepítés, valamint a mészárlások sorozata, amikor is a többség az egyik helyen meglincseli saját kisebbségét, mire ez a kisebbség ott, ahol speciel többséget képez, bosszúból meglincseli a saját (máshol többséget alkotó) kisebbségét, amire válaszul… és így tovább, és így tovább, végtelen spirálban. A csőcselék indulatainak felkorbácsolását pedig a magasabb politika számításból tűri vagy még szítja is, a társadalom szemetei pedig (a bolondok, az ostobák, az erőszakosok és a szadisták) egyszeriben az események tetején találják magukat, és kiélik legocsmányabb késztetéseiket. Ismerős, és egyben borzasztóan jelentős téma, amit a szerző nyilván jól ismer, szakmája szerint ugyanis történész, akinek fő munkája egy összefoglaló szikh történeti monográfia. Ugyanakkor az író szándékai és irodalmi képességei sajnos nincsenek pariban egymással. Maga a történet megrázó ugyan, de önerőből az, a szerző nem sokat tesz hozzá. Ez leglátványosabban a szereplőgárdán látszik, ami feltűnően erőtlennek bizonyul. Pedig érdekes figurák akadnak köztük: itt van Hukam Csand, a korrupt és fásult rendőrbíró, Ikbál, a szerencsétlen politikai aktivista, de legfőképpen a „szimpatikus betyár”** szerepét játszó Dzsaggat. Ők azok, akikben az események során látunk valami emberit felcsillanni – kár, hogy végig érezni, Khushwant Singh fejében a tragédia puszta ábrázolása fontosabb volt, mint a figurák kidolgozása. Azért én annyira nem húznám le a könyvet, mint @kaporszakall – az események megéneklését még akkor is fontosnak tartom, ha hiányolom mögüle az elmélyült írói kvalitásokat. Mondjuk elképzelhető, hogy ha az ember horgol egy terítőt, miközben mélyen elgondolkodik a fülszövegen (ami amúgy is brutális spoilert tartalmaz), nagyjából ugyanazt kapja, mintha elolvasná magát a könyvet is. Csak lesz pluszban egy terítője.

* Hisz költőink is megénekelték, pl.: ”Ég a napmelegtől a kopár szikh…”***
** Amikor a potenciális olvasók valamilyen oknál fogva ellenségüknek tekintik a törvényt, rendre felbukkan a művészetben a „szimpatikus betyár” valamelyik alakváltozata – hisz ők meg a törvény ellenségei, és az ellenségünk ellensége ugye a barátunk. Lehet ő Rózsa Sándor, Jack Sparrow vagy a Viszkis, a lényeg, hogy helyettünk cibálja meg az oroszlán sörényét.
*** Nagyon küzdöttem magammal, nehogy leírjam ezt a szóviccet, de vereséget szenvedtem. (Talán mentség: van egy csomó szóvicc a témával kapcsolatban, amit viszont sikeresen magamban tartottam. (Amúgy meg a szóviccben két indiai vallási irányzatot is elrejtettem. Ha ez segít.)) ( )
  Kuszma | Jul 2, 2022 |
It's saddening to say, but not much has changed since then.

And the end. I don't know what I was expecting, but it surely wasn't that. ( )
  autumn_wind | Jun 30, 2022 |
Showing 1-5 of 23 (next | show all)
no reviews | add a review

» Add other authors (7 possible)

Author nameRoleType of authorWork?Status
Khushwant Singhprimary authorall editionscalculated
Wallin, BirgittaTranslatorsecondary authorsome editionsconfirmed
You must log in to edit Common Knowledge data.
For more help see the Common Knowledge help page.
Canonical title
Original title
Alternative titles
Original publication date
People/Characters
Important places
Important events
Related movies
Epigraph
Dedication
For my daughter Mala
First words
The summer of 1947 was not like other Indian summers.
Quotations
Last words
(Click to show. Warning: May contain spoilers.)
Disambiguation notice
The 50th anniversary edition includes 66 photographs.
Publisher's editors
Blurbers
Original language
Canonical DDC/MDS
Canonical LCC
"In the summer of 1947, when the creation of the state of Pakistan was formally announced, ten million people--Muslims and Hindus and Sikhs--were in flight. By the time the monsoon broke, almost a million of them were dead, and all of northern India was in arms, in terror, or in hiding. The only remaining oases of peace were a scatter of little villages lost in the remote reaches of the frontier. One of these villages was Mano Majra." It is a place, Khushwant Singh goes on to tell us at the beginning of this classic novel, where Sikhs and Muslims have lived together in peace for hundreds of years. Then one day, at the end of the summer, the "ghost train" arrives, a silent, incredible funeral train loaded with the bodies of thousands of refugees, bringing the village its first taste of the horrors of the civil war. Train to Pakistan is the story of this isolated village that is plunged into the abyss of religious hate. It is also the story of a Sikh boy and a Muslim girl whose love endured and transcends the ravages of war.

No library descriptions found.

Book description
“In the summer of 1947, when the creation of the state of Pakistan was formally announced, ten million people—Muslims and Hindus and Sikhs—were in flight. By the time the monsoon broke, almost a million of them were dead, and all of northern India was in arms, in terror, or in hiding. The only remaining oases of peace were a scatter of little villages lost in the remote reaches of the frontier. One of these villages was Mano Majra.”

It is a place, Khushwant Singh goes on to tell us at the beginning of this classic novel, where Sikhs and Muslims have lived together in peace for hundreds of years. Then one day, at the end of the summer, the “ghost train” arrives, a silent, incredible funeral train loaded with the bodies of thousands of refugees, bringing the village its first taste of the horrors of the civil war. Train to Pakistan is the story of this isolated village that is plunged into the abyss of religious hate. It is also the story of a Sikh boy and a Muslim girl whose love endured and transcends the ravages of war.
Haiku summary

Current Discussions

None

Popular covers

Quick Links

Rating

Average: (3.93)
0.5
1 1
1.5
2 4
2.5 2
3 49
3.5 6
4 77
4.5 3
5 51

Is this you?

Become a LibraryThing Author.

 

About | Contact | Privacy/Terms | Help/FAQs | Blog | Store | APIs | TinyCat | Legacy Libraries | Early Reviewers | Common Knowledge | 206,086,881 books! | Top bar: Always visible