Szczepan Twardoch
Author of The King of Warsaw
About the Author
Works by Szczepan Twardoch
Tagged
Common Knowledge
- Birthdate
- 1979-12-23
- Gender
- male
- Awards and honors
- Usedomer Literaturpreis (2025)
- Nationality
- Poland
- Birthplace
- Pilchowice, Poland
- Associated Place (for map)
- Pilchowice, Poland
Members
Reviews
Most GR reviewers like this period piece about Poland in the late 1930s, prior to Kristallnacht. It portrays Warsaw as a violent city, with the Poles pitted against the Jews, the cops pitted against gangsters, even husbands pitted against their own wives or their whores. Personally, I was mostly disgusted by the violence and hatred. The novel follows a well-known, popular and handsome boxer named Jakub Szapiro, who is an enforcer for a Jewish mobster. There are three POVs: Jakob's, a teenage show more boy whose father is murdered by Jakob, and an old man reminiscing from his new home in Israel some 50 years later. Jakub is an exceedingly complex character, trying to reconcile his roles as a hero, a father, a killer, a lover, a brother, a protector. Twardoch also kept readers wondering what was real and what was imagined, which annoyed me. show less
Kezdem egy bűnös leegyszerűsítéssel: ez egy második világháborús kémregény, amiből kiviláglik, milyen rettentő dolog is a történelem. Nos, nem: Twardoch ugyanis elég egyértelműen leszögezi, hogy szerinte nem a történelem a rettentő – az ugyanis csak egy absztrakció, mocskosnak meg gonosznak nevezni egyrészt szépelgés, másfelől meg olyan marhaság, mint az időjárást rosszindulattal ruházni fel. Ami rettentő, mocskos meg gonosz, az bizony maga az ember, aki show more csinálja. Ebből az alapvetésből fakad, hogy ez a regény nem valami szívderítő olvasmány, ezer okból kellemetlen érzéseket kelt olvasójában, és ami azt illeti, helyenként konkrétan fájdalmas is – ez az a fajta fájdalom, amikor az ember két kézzel ragadná meg a főszereplő grabancát, miközben az arcába üvölti, hogy „Nem, nem teheted meg ezt!”, ám erre persze nincs módja. A főszereplő meg megteszi. Azt, amit.
Két dolog miatt nagyon bátor könyv ez, és ezek miatt nem tudok neki mást adni, mint öt csillagot.
1.) Az elbeszélő személye. Elhangzott már itt az értékelésekben, hogy Konstanty Willemann varsói polgár egy igazi, tőről metszett antihős: szexista, morfinista, egoista, jellemtelen, amit csak el tudunk képzelni. Ráadásul alighanem skizofrén – különösen ha az ő hangjának tekintjük azt a narrátort, aki folyton-folyvást belebeszél a szövegbe, kívülről vizsgálva Kostek cselekedeteit, hol szeretettel, hol szánakozással fordulva felé. Ez a másodlagos narrátor alkalmasint a kötet legnagyobb rejtélye. Nem puszta „belső hang”, hiszen látja a jövőt, nem azonosítható olyan könnyen magával az íróval, hiszen nőnemű – hát akkor ki ő? Egy párka? Vagy netán Clio, a történetírás istennője? Ennek kisilabizálása ránk van bízva. Ugyanakkor ez a kettős narráció növeli az egyébként is hipernyugtalan, helyenként kifejezetten látomásos textus mélységét, olyan gödröt ásva az olvasó alá, amibe könnyű beleesni. És bár a szöveg azt a hatást kelti, hogy egyfajta „ösztönös” próza, de valójában nagyon tervezetten konstruálja meg Twardoch az elme zavarodottságát.
2.) Az író olyan ügyeket feszeget és profanizál, ami Lengyelhonban abszolút szentség: a hazafiasság és az ellenállás kérdését. Talán Willemann is azért ilyen túlhajszoltan elcseszett figura, mert így Twardoch büntetlenül adhatja a szájába azokat a gondolatokat, amiket egy „rendes lengyel” nem gondolhatna. Mert az egy dolog, hogy Kostek olyan, amilyen, de nézzük meg, kik az ellenpólusai: megannyi „eugenetikus” beállítottságú, ostoba, primitív nagylengyel, akik kvázi véletlenül harcolnak Hitler ellen, hiszen nagyjából ugyanúgy vélekednek a rendről, a zsidókról, a bolsevikokról meg a katonai erényekről, mint a nácik. Történelmi vicc, hogy ők lennének a jó fiúk.
Szóval erős könyv. Folyamatos bizonytalanságban tartja az olvasót – groteszk módon azzal, hogy időről időre feltárja előtte a szereplők jövőjét. (És még egy hosszabb budapesti jelenet is van benne!) Aki szeret zavarba esni, és nem elvárás nála, hogy kis piros pipacsok nyíljanak a szívében egy könyvtől, az próbálkozzon meg vele. show less
Két dolog miatt nagyon bátor könyv ez, és ezek miatt nem tudok neki mást adni, mint öt csillagot.
1.) Az elbeszélő személye. Elhangzott már itt az értékelésekben, hogy Konstanty Willemann varsói polgár egy igazi, tőről metszett antihős: szexista, morfinista, egoista, jellemtelen, amit csak el tudunk képzelni. Ráadásul alighanem skizofrén – különösen ha az ő hangjának tekintjük azt a narrátort, aki folyton-folyvást belebeszél a szövegbe, kívülről vizsgálva Kostek cselekedeteit, hol szeretettel, hol szánakozással fordulva felé. Ez a másodlagos narrátor alkalmasint a kötet legnagyobb rejtélye. Nem puszta „belső hang”, hiszen látja a jövőt, nem azonosítható olyan könnyen magával az íróval, hiszen nőnemű – hát akkor ki ő? Egy párka? Vagy netán Clio, a történetírás istennője? Ennek kisilabizálása ránk van bízva. Ugyanakkor ez a kettős narráció növeli az egyébként is hipernyugtalan, helyenként kifejezetten látomásos textus mélységét, olyan gödröt ásva az olvasó alá, amibe könnyű beleesni. És bár a szöveg azt a hatást kelti, hogy egyfajta „ösztönös” próza, de valójában nagyon tervezetten konstruálja meg Twardoch az elme zavarodottságát.
2.) Az író olyan ügyeket feszeget és profanizál, ami Lengyelhonban abszolút szentség: a hazafiasság és az ellenállás kérdését. Talán Willemann is azért ilyen túlhajszoltan elcseszett figura, mert így Twardoch büntetlenül adhatja a szájába azokat a gondolatokat, amiket egy „rendes lengyel” nem gondolhatna. Mert az egy dolog, hogy Kostek olyan, amilyen, de nézzük meg, kik az ellenpólusai: megannyi „eugenetikus” beállítottságú, ostoba, primitív nagylengyel, akik kvázi véletlenül harcolnak Hitler ellen, hiszen nagyjából ugyanúgy vélekednek a rendről, a zsidókról, a bolsevikokról meg a katonai erényekről, mint a nácik. Történelmi vicc, hogy ők lennének a jó fiúk.
Szóval erős könyv. Folyamatos bizonytalanságban tartja az olvasót – groteszk módon azzal, hogy időről időre feltárja előtte a szereplők jövőjét. (És még egy hosszabb budapesti jelenet is van benne!) Aki szeret zavarba esni, és nem elvárás nála, hogy kis piros pipacsok nyíljanak a szívében egy könyvtől, az próbálkozzon meg vele. show less
Not my favorite book but... not badly written. Some plot details and twists seem a bit awkward. Lots of violence that, at times, begins to seem gratuitous and/or redundant. It seems that the author strains to present the book as more serious than it actually is. Might have been better with a straight plot line, less pretense, and less repetition.
Alois Pokora, Sohn eines oberschlesischen Bergmannes, dem durch die Gunst eines Priesters das Studium ermöglicht worden ist, hat als Unterleutnant am ersten Weltkrieg teilgenommen. An der Westfront verwundet verschlägt es ihn mittellos zur Zeit der Novemberrevolution nach Berlin, wo er seinen Platz in der sich neu orientierenden Gesellschaft sucht. Er schließt sich dem Spartakusbund an und nimmt an den Kämpfen mit den Freikorps teil. Doch letztlich zieht es ihn zurück in seine show more oberschlesische Heimat. Dort formieren sich die Verbände, die um die territoriale Zugehörigkeit Oberschlesiens ritterten, doch lebt dort auch die von ihm abgöttisch verehrte Agnes, mit welcher er in einer BDSM-ähnlichen Hörigkeit verkehrt.
Twardochs Roman ist vor allem historisch interessant und gelingt es dem Autor die Zeit und ihre Umstände auf ungemein spannende Weise zu schildern: Der Hauptprotagonist Pokora schildert in einer fiktiven Ich-Erzählung an seine angebetete Agnes seine Kindheit und Jugend in einer abgelegenen Außenprovinz des deutschen Kaiserreichs, die Schwierigkeiten, als Bergbauersohn vom Bürgertum anerkannt zu werden und die Offizierstätigkeit an der Westfront im ersten Weltkrieg. Der stärkste Teil von Twardochs Roman spielt dann im Berlin der Umbruchszeit der jungen Weimarer Republik, wo die Orientierungslosigkeit durch den Wegfall der alten Obrigkeit und die ungewisse Zukunft besonders drastisch geschildert wird. Der letzte Teil beschäftigt sich dann einerseits mit Pokoras Familiengeschichte, seinem Streben nach persönlichem Glück im neuen Bürgertum und dem Schicksal Oberschlesiens als Spielball zwischen Zweiter polnischer Republik, den Westallierten und dem neuen Deutschland. show less
Twardochs Roman ist vor allem historisch interessant und gelingt es dem Autor die Zeit und ihre Umstände auf ungemein spannende Weise zu schildern: Der Hauptprotagonist Pokora schildert in einer fiktiven Ich-Erzählung an seine angebetete Agnes seine Kindheit und Jugend in einer abgelegenen Außenprovinz des deutschen Kaiserreichs, die Schwierigkeiten, als Bergbauersohn vom Bürgertum anerkannt zu werden und die Offizierstätigkeit an der Westfront im ersten Weltkrieg. Der stärkste Teil von Twardochs Roman spielt dann im Berlin der Umbruchszeit der jungen Weimarer Republik, wo die Orientierungslosigkeit durch den Wegfall der alten Obrigkeit und die ungewisse Zukunft besonders drastisch geschildert wird. Der letzte Teil beschäftigt sich dann einerseits mit Pokoras Familiengeschichte, seinem Streben nach persönlichem Glück im neuen Bürgertum und dem Schicksal Oberschlesiens als Spielball zwischen Zweiter polnischer Republik, den Westallierten und dem neuen Deutschland. show less
Aug 30, 2024German
Awards
You May Also Like
Associated Authors
Statistics
- Works
- 26
- Members
- 548
- Popularity
- #45,523
- Rating
- 3.8
- Reviews
- 6
- ISBNs
- 89
- Languages
- 8

























